Kassa, június 19. (TSKE) Szlovákia és Magyarország köztársasági elnökei, Zuzana Čaputová és Áder János, június 19.-én, szombaton találkoztak a felújított Rákóczi-kastély megnyitóján, a Tőketerebesi járásban fekvő Borsiban.

Az ünnepélyes program imádsággal kezdődött, majd a történelmi egyházak (a rómaikatolikus, a görögkatolikus és a református egyházak) képviselői megáldották a kastélyt. A görögkatolikus egyházat Bohács Béla atya, a kassai görögkatolikus egyházmegye magyarajkú hívei számára kijelölt püspöki helynöke, Vaszily József atya, királyhelmeci parókus, a magyar esperesi kerület esperese, Mondok-Pálmay István atya, borsi parókus, Vakles Attila atya és Kasko Péter atya, Borsi község szülöttei képviselték, más magyar egyházközségek áldozópapjaival együtt.

A kastély II. Rákóczi Ferenc (1676 - 1735), erdélyi fejedelemnek és az utolsó Habsburg-ellenes felkelés vezérének születési helyeként ismert. A görögkatolikusok nagy szerepet játszanak II. Rákóczi Ferenc történetében. II. Rákóczi Ferenc a Munkácsi-birtok ura volt, melynek lakosságának nagyrészt a bizánci szertartáshoz jelentkezett. Ezek nem csak ruszinok voltak, hanem magyarok, szlovákok és románok is. Emlékirataiban Rákóczi a görögkatolikus ruténokat “gens fidelissima”-nak - a leghűségesebb nemzetnek - nevezte. Ez a név körülírta e terület lakosságának szerepét és hozzáállását a Habsburg-ellenes felkelésekhez. Harcoltak a szabadságért, az ország függetlenségéért, társadalmi helyzetük javításáért, és a hitükért is.

II. Rákóczi Ferenc történetének szerves része a Klokocsói Istenszülő csodálatos ikonja, mely 1670-ben könnyezett. Csodálatos könnyezése után az ikont előbb Eperjesre, majd onnan a Munkácsi várba helyezték át. II. Rákóczi Ferenc édesanyja, Zrínyi Ilona három évig hősiesen védte Munkácsot. Miután feladta és fogságba került, Ilona magával vitte az ikont Bécsbe, és onnan a török száműzetésébe. Ilona halála után Ferenc visszavitette az ikont Törökországból Munkácsra, mint családi ereklyét és szeretett édesanyja emlékét, akitől kisfiúként erőszakosan el volt szakítva. A klokocsói ikon emlékeztette édesanyja könnyeire, akivel soha többé nem találkozott.

A roskadozó épület felújítása 2018-ban vette kezdetét, és nagyjából 8,7 millió euróba került, melyet a magyar kormány finanszírozott. 2013-ban Áder János köztársasági elnök Ivan Gašparovič, Szlovákia akkori köztársasági elnökével egyezséget kötött az országok közreműködéséről, a kastély felújításának céljából. Részleges projekteket a műemlék megmentéséért, valamint környezetének felújításáért Szlovákia kultúráért felelős minisztériuma is támogatott. A felújítást a Szlovákia oldaláról a II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet, Magyarország oldaláról pedig a Teleki László Alapítvány fedezte.

A szlovák államfő köszöntőjében elhangzott: fontos, hogy ez a kastély is azt jelképezze, hogy közös múltunk nem elválaszt, hanem ... összeköt bennünket. Szlovákia területe a Magyar Királyság részét képezte, együtt éltünk meg minden jót és rosszat, közösek történelmi nagyjaink. A közös múltunk olyan érték, amelyet országhatárok nem zárhatnak el egymástól.

Áder János gondolatait a hely szelleme - genius loci - fogalma köré építette. Azzal indított, hogy egy várkastélynak nemcsak földrajzi helyzete van, hanem lelke és szellem is, amelyet a természetfeletti erőkön kívül emberi sorsok, örömök és drámák formálnak. A hely szelleme akkor is megmarad, ha a hely már alig emlékeztet önmagára. Csak akkor tűnhet el végérvényesen, ha már senki sincs, aki emlékezzék rá.

Borsiban az itt élők őrizték eddig a Rákócziak szellemét. II. Rákóczi Ferenc olyan családba született bele, amely példát mutatott a közösségért viselt felelősségből. A fejedelem egy életen át ragaszkodott a szabadság eszméjéhez. Soha sem tett különbséget népek és vallások között. Magyarország ezért becsületbeli ügynek tartotta II. Rákóczi Ferenc várkastélyának helyreállítását, hogy az végre méltó lehessen saját szelleméhez.

A felújított kastélyban egy állandó kiállítás, egy hotel, egy vendéglő, valamint sok más turisztikai attrakció is helyet foglal. Az épület egyfajta zarándokhelyként hivatott szolgálni azon középeurópaiak számára, akik szeretnék Rákóczi emlékét megtisztelni. A kastély továbbá felkerül az ún. turisztikai térképre, mely által a Zempléni régió attraktivitása is megnő mind a hazai, mind a külföldi turisták számára.

TKSE

Fotó: ma7.sk

Fordította: Dévald Dániel